Mi a viselkedésterápia?
A viselkedésterápia olyan módszerek együttese, melyek az egyén és a környezete kapcsolatában létrejövő zavarok megszüntetését célozzák.
A viselkedésterápia egyik elve, hogy minden viselkedésünk tanult ezért a nem hatékony viselkedés helyett, képesek vagyunk eredményesebb viselkedések megtanulására. Ennek a tanulási folyamatnak során a kliens megtanul megküzdeni a nehéz helyzetekkel, elsajátítja a nem kívánt cselekvés feletti uralmat, új adaptívabb viselkedéseket tanul meg. Eközben megváltozik a külvilágról alkotott belső képe is és nem észlel veszélyt ott ahol nincs ( pl.: közlekedés, vizsga, zárt helyek).
Mi a kognitív terápia?
A kognitív terápia célja a hibás, káros, torz gondolkodási mintázatok felismerése és megváltoztatása.
A kogníció szó jelentése, mérlegelés, vizsgálat, megismerés. Azt a folyamatot jelöli mely során az egyén a külvilágból szerzett tapasztalatait, információit a saját egyéni szűrőrendszerén keresztül feldolgozza.
„ Az embereket nem maguk a dolgok zavarják, hanem a szemléletük, ahogy a dolgokat nézik”(Epiktetosz)
Akkor, amikor ezt a megállapítást tette a rabszolgából filozófussá lett bölcs, valószínűleg nem is gondolta, hogy a modern kognitív terápiák alapvető szemléletét fogalmazza meg.
Fontos része a közös aktivitást igénylő munkának, a pszichológus és a kliens közötti szakértői beszélgetés, melyben megismerjük azt, hogy a kliens hogyan látja önmagát, a világot és a jövőjét. Ezután a kliens megfigyeli a különböző helyzetekben keletkező, érzéseit, gondolatait és megtanulja elkülöníteni a hibás és a rosszul működő beállítódásait. Revízió alá veszi, logikailag felülvizsgálja irracionális hiedelmeit és ütközteti azokat a valóság reális elemeivel. Megtanulja a hatékony és reális információfeldolgozást, képessé válik negatív gondolatainak kontrollálására.
Mikor alkalmazzuk a viselkedés és kognitív terápiát ?
Eredményesen alkalmazható a következő esetekben:
érzelmi zavarok
általános szorongás
fóbiás-szorongásos zavarok,
evészavarok
poszttraumás stressz
alkalmazkodási zavarok
érzelmileg függő, labilis személyek esetén
szomatoform zavarok
kapcsolati zavarok
krízis
pánikbetegség
depresszió