Hogyan segít a gyerekpszichológus?

Milyen képzettsége van a gyerekpszichológusnak?
A gyerekpszichológusok egyetemi pszichológus diplomájuk megszerzése után a klinikai gyermek szakpszichológus szakképzésen szerezték meg a szakma gyakorlásához szükséges végzettséget. Ezen kívül változatos életkorú gyerekek körében szereztek szakmai tapasztalatot. Ambulanciánk gyermekpszichológusa Farkas Mária .

Ki fordul gyermekpszichológushoz?

A legtöbb, gyermekszichológust felkereső szülő maga dönt úgy, hogy gyermekével kapcsolatos kérdései, aggodalmai túlmutatnak saját tudásán és szakember tanácsát kéri. Néhány esetben a háziorvos, vagy a pedagógus javasolja a pszichológus felkeresését. Mi minden esetben kizárólag a szülő kérése alapján, mindkét szülő tudtával és együttműködésével vállaljuk a gyerekek vizsgálatát és terápiáját.

 

Milyen problémával forduljunk gyermekpszichológushoz?

A leggyakrabban felmerülő kérdések ilyenkor vagy a gyermek fejlődésére (Elég jó ütemben fejlődik? Normális ez ebben az életkorban…), vagy a gyermek aggasztó viselkedésére vonatkoznak (hiszti kezelése, testvérféltékenység,evés, alvás körüli harcok, stb). Sok család esetében néhány konzultáció segít túllendülni a problémán. A konzultáció során a szülőt (szülőket) főleg abban segítjük, hogy hogyan tudják gyermekük viselkedését egy mélyebb szinten megérteni, saját szülői nevelési módszereiket-ha kell- felülvizsgálni és mindannyiuk számára előrevivőbb nevelési stratégiákat bevezetni.

Vannak azonban olyan állapotok, élethelyzetek, amikor feltétlenül javasoljuk, hogy időben keresse fel gyermeke pszichológusát. 

Ha gyermeke

-viselkedése, hangulata, szokásai hirtelen megváltoztak,

-ha kifejezetten szorongónak látja gyermekét és ez gátolja őt az életkorának megfelelő tevékenységeiben (pl. játék, tanulás, barátkozás)
-bizonyos visszatérő testi panaszai mögött az orvosi kivizsgálás lelki tényezők kivizsgálását és kezelését javasolja
-viselkedése általában nehezen kezelhető, gyakran kerülnek egymással konfliktusba
-szobatisztasága vontatottan alakul, vagy visszaesik egy már meghaladott szintre
-evési vagy alvási gondjai vannak
-nehezen illeszkedik be kortársai közé
-kényszeres cselekedeteket, furcsa szokásokat vesz fel
-lop, szélsőséges hazudozás jelenik meg
-és az ön kapcsolata megromlott és ezen változtatni szeretne.

Kritikus élethelyzetek, amikor a fenti problémák előfordulása gyakoribb:

-Kistestvér születése
-Válás, gyakoi konfliktusok a szülők között
-Haláleset a családban
-Családtag, vagy a gyermek komolyabb betegsége, kórházi kezelése
-Óvodába, iskolába kerülés

Első beszélgetés, vizsgálat
Az első beszélgetésre a szülőt (szülőket) hívjuk, gyerek nélkül. A beszélgetés hossza 60-70 perc. Részletesen megismerkedünk a családdal, a fennálló nehézséggel, a gyermek eddigi fejlődésével. Ezt követően 3-4 alkalom szükséges a gyermek alapos megismerésére, ilyenkor, ha szükséges teszteket is használunk az alapos felmérés érdekében. A találkozások hossza 50 perc. Ezt követően a szülőkkel megbeszéljük a vizsgálatunk eredményeit, és javaslatot teszünk a kezelés menetére. Csak ilyenkor tudjuk megmondani, van-e szükség terápiára és hogy milyen javaslatokat tudunk adni az otthoni élet megkönnyítése érdekében.

Gyerekterápia
Amennyiben gyerekterápiára kerül sor, annak menete, folyamata némiképp különbözik a felnőtt terápiáktól. Minden esetben azt az egyéni csatornát keressük, ahol a legkönnyebben lehet megismerni a gyermek belső világát, vágyait, félelmeit, elakadásait, illetve ahonnan a legkönnyebben kezdeményezhetők a terápiás intervenciók is. Csecsemők, kisdedek esetében édesanyjukkal együtt folyik a kezelés és a kettejük közötti interakció, és kölcsönös reakcióik mintázata az, ami segíti a megismerést és a segítő intervenciók elindítását.
Óvodáskorban néhány gyermek már jól használja a nyelvet és pl.az általa kedvelt mesék történetei, szereplői segítenek eligazodni a saját világában. Más inkább játszani szeret és az általa alkotott játékok meseszövése az, amin keresztül ő is jobban megismerhető, illetve megérteni és alakítani tudjuk belső elakadásait. Megint más esetében a rajzok világa segíti a munkánkat.

 A terápia folyamatát minden esetben szülőkonzultációkkal követjük, ilyenkor tájékozódunk az otthoni történésekről és megosztjuk a szülővel a terápia rá vonatkozó részleteit, tanulságait. Általában javaslatot teszünk a terápiás események függvényében egy-egy új nevelési stratégia bevezetésére is. Ha szükséges, a gyermek óvodai vagy iskolai közösségét is meglátogatjuk, a pedagógusokat közvetlen konzultációval segítjük. A gyerekterápiák hossza hozott probléma súlyosságától függ, enyhébb esetben 10-15 alkalom, súlyosabb, régebb óta fennálló halmozott probléma esetében ennél lényegesen hosszabb is lehet.

Szülőcsoportok
Bizonyos fejlődési szakaszok szinte gyújtópontjai a problémák megjelenésének. Tapasztalataink szerint különösen a 2-3 éves kor, illetve a serdülőkor ilyen kritikus nevelési időszak. Egyéni szülőkonzultációk és gyerekterápiák mellett ezen korcsoport szülei számára rendszeres szülőcsoportokat is szervezünk. Tapasztalataink szerint a szülőtársak jelenléte felgyorsítja és elmélyíti a munkát. A hasonló cipőben járó szülők kicsit más, de hasonló problémái, megoldási kísérletei kölcsönösen megtermékenyítőek lehetnek a résztvevő szülők számára, könnyebb rálátni a saját eddigi stratégiák hibáira és hatékonyabb nevelési eszközökkel felvérteződni.

Munkánk igazi sikere az, mikor a terápia végeztével tünetmentes, aktív, családjába, közösségébe jól beilleszkedő gyermektől búcsúzhatunk. Sikerünk nagyrészt a támogató, a terápiával együttműködő szülőkön is múlik! Köszönjük a bizalmukat!