Kistestvér született

Tisztelt doktornő!

Nekem nagyon nagy segítségre lenne szükségem.
Van egy 2 éves és 4 hónapos fiam,most született kistestvére.

Amig 2 napig bent voltam a kórházban, az nagyon megviselte őt,mindig mondtuk neki,de nem értette,hogy anyukája miért nincs otthon,csak az apukája.Bölcsis a fiam és ott is többször elkezdett sírni.Szereti ugyanakkor a tesóját,mert puszilgatja és ölelgeti.Most volt egy hétvége, sokat voltunk vele, sokat játszottunk..Aztán most hétfön elkezdtem vinni a bölcsibe és elkezdett sírni,hogy apa apa,apa is felöltözött és végül ketten vittük bölcsibe.

Nekem az az érzésem,hogy nem is a kistesóra féltékeny,hanem attól fél,hogy megint elmegyünk és nem fog látni minket. Éjszakánként is 3 szor felébredt,és elkezdett keservesen zokogni és vergödni.Akármit játszunk vele,amit szeretett,most semmi sem jó neki,olyan mintha nem találná a helyét.Nagyon sajnálom a fiamat,de nem tudom,hogy mit csináljak.
Kérem segítsen vagy adjon tanácsot,hogy mit kéne tenni.

Kedves édesanya!

Köszönöm bizalmát, hogy kérdésével hozzánk fordul.
Bizony nem ritkaság az, hogy egy kistestvér születése felforgatja a család életét, az addigi rutinok felbomlanak.
Pontosan mikor született a kisbaba? Válaszomban abból indlok ki, hogy nagyon friss még a megérkezése a családba.
A "nagy" is kicsi még, valóban nehéz elvárni, hogy egy ilyen korú gyerek megértse, miért volt anya távol tőle néhány napig és ne tartson attól, hogy ez újra megismétlődik. A kisbabához is hozzá kell szoknia, jelenleg főleg ahhoz, hogy az ő szükségleteire nem válaszolnak a szülei úgy, mint korábban (pl. azért mert közben sír a kicsi vagy éppen szopik).
Mindemellett a kistestvér születése természetes és örömteli esemény. Ha gyermeke egyébként egészségesen fejlődik, nincs okunk attól tartani, hogy mindez hosszabb távon gondot okozna a fejlődésében. Amit most tenni lehetne:
-először is átmeneti időszakként fogni fel a mostani helyzetet, lélekben felkészülni rá, hogy a kicsi születését követő 2-3 hónap mindannyiuk számára nehezebb lehet.
-ha megtehetik, hogy egy darabig (pl. 2-3 hónapig) ne menjen bölcsibe, az biztosan megnyugtató lenne a számára. Lehet, hogy ő ősztől már ovis lesz? Ez esetben az is megfontolandó, hogy -amennyiben megoldható, hogy ne menjen bölcsiba és otthon maradjon önnel és a kicsivel- csak ősszel menne újra közösségbe, de akkor már az óvodába.
-ha úgy döntenek, hogy folytassa a bölcsit, javaslom, hogy tudatosan intézze úgy a napirendjüket, hogy minél többet lehessen vele. pl. Előbb elhozni a bölcsiből, többet játszani vele, amikor a kicsi alszik, stb.
-sok családban ez egy olyan időszak, amikor az apa-nagyobb gyerek kapcsolat megerősödik. lehet, hogy az önök gyermekét is megnyugtatja most édesapja fokozottabb bevonása a gyereknevelésbe.

Családjuk pontosabb ismerete nélkül ezeket a tanácsokat tudom önnek adni.Szívesen válaszolok további kérdéseire is.
Sok türelmet és boldogságot kívánok négyüknek!
üdvözlettel: dr. Farkas Mária, gyermekpszichológus